Az alkohol öl, butít és…

 Az alkohol öl, butít és…

Mennyire egészséges a mérsékelt alkoholfogyasztás?

Azt a nézetet, miszerint a mérsékelt alkoholfogyasztás egészséges, sok orvos is osztja. De vajon valóban egészséges ital a bor, netán a boldogság forrása is? Mindennek van némi alapja, ugyanis az alkohol fontos kalóriaforrás – amit jól bizonyítanak a tekintélyes sörhasak –, és fokozza az étvágyat is. A túlsúly kialakulásában még a mérsékelt alkoholfogyasztás is jelentős szerepet játszik. Aki esténként egy-két üveg sört vagy negyed liter bort elfogyaszt, ne csodálkozzon, ha súlya folyamatosan gyarapszik, még akkor is, ha amúgy ételadagjai visszafogottak. Főképp a középkori és kora újkori, a desztillációt feltaláló alkímiának köszönhető, hogy az alkohol szinte spirituális jelentőségre tett szert. Az ősi alkimista elképzelés, hogy például a bor előállításakor valami magasabb rendű, egészen tiszta szubsztancia keletkezik, a mai napig makacsul tartja magát. Pedig a borban és egyéb alkoholos italokban sok nem természetes adalék (szulfátok, nitrogén, enzimek, szorbinsav stb.) is előfordul, még ha csak nyomokban is. Erről az ezekre érzékeny vagy egyenesen allergiás emberek sokat tudnának mesélni.

mérsékelt alkoholfogyasztás?

 

Az absztinenseknek miért rosszabbak az eredményeik a klinikai tanulmányokban? 

A mindennapi egy pohárkával kapcsolatban gyakran emlegetik Paracelsus híres mondatát, miszerint „a dózistól függ, mi orvosság és mi a méreg”. De ki mondja meg, mennyi ez a „mérték”? A moderált alkoholfogyasztással kapcsolatos nagy felmérésben (NHANES-III) a mértékletes fogyasztást heti (!) negyed liter borban határozták meg.

Honnan származik egyáltalán az alkohol pozitív hatásába vetett hit? Nos, nem kettős vaktesztből, ahogy az gyógyszerek engedélyezésénél szokás, hanem a populáció egészségi adatainak és étkezési szokásainak statisztikai adataiból. Az ilyen felmérésekben például meghatározott létszámú embert éveken át figyelnek, életstílusukat összehasonlítják egészségi állapotuk alakulásával, és az eredményekből következtetéseket vonnak le. A nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók nagy veszélynek teszik ki magukat. A betegségek kockázati skálájának második helyén azonban gyakran az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók (absztinensek) állnak, és náluk kedvezőbb helyzetben vannak, akik mértékletesen ugyan, de fogyasztanak alkoholt. De ha pontosabban megvizsgáljuk az adatokat, a következőket találjuk: Sok absztinens korábban alkoholista volt, ez magyarázza magasabb kockázati státuszukat és rosszabb életkilátásaikat.

Emellett létezik ama betegeskedő emberek csoportja, akik túlérzékenyek az alkoholra, ezért nem isznak egy cseppet sem. Vannak továbbá, akik erős hatású gyógyszereket szednek (antibiotikumokat, altatókat, nyugtatókat, vérhígítókat, antidepresszánsokat, egyéb, idegrendszerre ható gyógyszereket), és ezért nem ihatnak alkoholt.

Számos egyéb különleges tényező adódik össze a nemivók igencsak heterogén csoportjában. A lényeg az, hogy az absztinensek nem azért betegebbek, mert nem isznak alkoholt, hanem azért tartózkodnak az alkoholfogyasztástól, mert nagyrészt amúgy is valamilyen alapbetegségben szenvednek. Végzetes lenne, ha nekik a statisztika alapján azt javasolnánk, igyanak meg mindennap egy pohár bort!

A kevésbé „igazi” absztinensekre, akik egészségesek, és „csak” meggyőződésből tartózkodnak az alkoholfogyasztástól, a statisztika nincs tekintettel. Ha azonban célzottan olyan társadalmi csoportokat vizsgálunk, akik például vallási okokból tartózkodnak az alkoholtól, náluk jóval kedvezőbbek az egészségügyi értékek és a várható élettartam, mint a mérsékelt alkoholfogyasztóknál. Hasonlóan egyértelmű eredménnyel zárult a korábbi statisztikák újbóli értékelése.

Alkohol az orvosságokban – mennyire veszélyes? 

Az alkohollal kapcsolatos, részben jogos kritika hatására egyeseknél kialakult a „minden cseppje méreg” felfogás. Ők általában a természetes hatóanyagú orvosságokkal is összeférhetetlennek tartják az alkoholt. Ez a félelem azonban minden valós alapot nélkülöz.

Az alkohol sokféle élelmiszerből, erjedés hatására keletkezik, tehát mindennapos táplálkozásunk része. Élesztős tészták, kefir, gyümölcslevek, savanyú káposzta – számos forrása létezik tehát az alkoholnak, de ezekben az alkohol mennyisége általában 1 százaléknál kevesebb. E mennyiség szervezetünket nem károsítja, mivel az alkohol-dehidrogenáz (ADH) nevű enzim segítségével maradéktalanul lebontja. Valóban igaz a mondás, miszerint a dózis teszi a mérget. A szeszes italok esetén az alkoholdózis a mennyiségtől és az ital százalékban kifejezett alkoholkoncentrációjától függ. Ez azt jelenti, hogy például egy adag (2 cl) pálinka annak ellenére, hogy magas az alkoholkoncentrációja, kisebb alkoholdózist jelent a fogyasztónak, mint negyed liter bor.

Éppen ezért nem kell megijednünk, ha bizonyos orvosságokban, például egy növényi tinktúrában magas az alkoholkoncentráció. Aki megiszik fél liter almalevet, ami általában kb. 0,7 százalék alkoholt tartalmaz, 0,35 g tiszta alkoholt fogyaszt el. Ugyanakkor, bár néhány gyógynövénytinktúra akár 50 százalék alkoholt tartalmaz, ha naponta mindössze háromszor 20 cseppet veszünk be belőle, csupán 0,3 gramm alkoholt vettünk magunkhoz.

Az orvosságokban található alkoholmennyiség tehát jelentéktelen, és nem jelent semmilyen veszélyt. Alkoholbetegekre és gyermekekre ez az állítás természetesen nem igaz, de azt leszögezhetjük, hogy felnőttek részére e termékek alkoholtartalma elhanyagolható.